...

Szóval ott hagytam abba az előző történetemet,hogy a mai napig nem tudom el hinni azt,hogy egy újságban találtak ránk. 

  Aznap egy új  korszak lépett életbe.. én csak úgy hívom ezt az időszakot ,hogy a poklok pokla. Annyit elárulok ,hogy ezek a nevelő szülők Jehovát szolgálták. Gyülekezetbe jártak ,és prédikálták a nevét.. Minket is már 2éves korunkba el vittek ebbe a gyülekezetbe .. Tudjátok milyen egy gyerek nem? 5percet nem tud a fenekén meg maradni .  Emlékszem volt egy néni aki cukorkát osztogatott minden fiatal gyereknek.. Talán olyan 4eves lehettem mikor ez az eset meg történt .. Ugye nekem azt mondták mindig,hogy idegenektől ne fogadjak el semmit.  De ez a néni számomra nem volt idegen. Hisz ő is minden heten ott volt a gyülekezetbe . Bele ültetett az ölébe ,és így szólt hozzám : "adok neked egy cukorkát fogadd el nyugodtan."

Abban a percben nyújtottam is a kezem felé. Majd csak arra lettem figyelmes,hogy rá csaptak a fenekemre.. Nem értettem miért mikor ez a hölgy nem idegen. Torka szakkatamból el kezdtem sírni. Majd a nevelő anyám fel kapott és be vitt a női mosdóba .. A fejemet a csap alá dugta.. Abba hagytam a sírást . Haza értünk .. Nevelő apám vette elő a nadrágszíjat .  Fel fektetett hassal a kanapénak. Majd rá csapott a fenekemre. Emlékszem tesóm oda állt elém ,hogy ő majd meg véd .. minden hiába volt.. Ő is ugyanúgy ki kapott mint én .  Teltek múltak a napok évek ..Egyre rosszabbra fordult minden.. Folyamatosan bántottak minket. Vagy testileg vagy lelkileg.. Volt mikor gumibottal bántottak volt mikor nadrág szijjal. Sött olyan is volt,hogy kalapáccsal verték a térdem. Igen ennek sajnos maradandó sérülese maradt.. Olyan eset is meg történt ,hogy vasalóval égették meg a tenyerünket. Be zártak minket a fürdő szobába mindennap. De voltunk olyan rafináltak tesómmal hogy másoltattunk egy kulcsot. Amikor el mentek a nevelő szüleink ki nyitottuk az ajtót. Persze ők ezt a mai napig nem tudják . 9évesek voltunk mikor egy nap jól meg vertek minket gumibottal majd ki vittek a temetőbe éjszaka . Ott hagytak és másnap reggel jöttek értünk. Azóta én nem merek temetőbe járni... Az iskolába mindig látták ,hogy valami nincs rendben .. Látták rajtunk a sérüléseket .. De ez mind hiába .. Bizonyíték sajnos nem volt ,hogy valójában mi is történik otthinon... 

Folyt köv 

Ui: mind ezeket nem azért írom le,hogy sajnáljanak.. Hanem lássák azt,hogy igenis itt van egy ikerpár akik képesek voltak felállni a padlóról és eljutni odáig ahol most vannak!

Megosztás a facebookon